Mihail Lermontov (1814-1841): Héber dallam              

Ugye láttad már, ha az éji sugár                             
A tükörsima vízre lehull?
Tovaszökken a fény az öböl peremén,
S vig ezüstje a semmibe fúl.

Ha utána eredsz, csak a légbe meredsz,
Hol a csalfa sugár kavarog,
Hüvös árnyad elől ravaszul menekül,
Tovalépsz,- s ime újra ragyog!

Ugyanígy csalogat a sötét köd alatt
Kusza fénnyel az édes öröm,
De ha érte kinyúlsz, csak a semmibe túrsz,
S ő gúnyosan visszaköszön.